Ehhez fűzzön hozzá az ember bármit. Műelemzés következik.

Byealex külön formációja, a "senkise", ami kissé hiperkarmára hajazó névváltoztatáson esett át, dollárjeleket maga mögött hagyva a hetedik emeleti H&M ruhákat különös párosításokkal, és fehér zokniba tűrt, térdnél kivágott fekete nadrágot viselő tizenöt éves srácok legnagyobb bánatára, talán új vizekre evez. Talán visszatér a régi, és érzékeny "Az én rózsám", esetleg az "Apám sírjánál" eszmefuttatásaihoz, mely egy közepesen érző emberi lény szeme sarkába is meghatottságot sugárzott a könnycsatornákon át. Megmutatja, ha már hangi világában nem is veszi fel a versenyt az X-Faktor zsűrijében, a költői énjével esetleg senki se tud kötekedni (érted, senkise, haha). Így Majkával összeállva a mai napon megérkezett, az "u,u,u". 

Picsába. 

Mondja Majoros Péter, aki vagy reakcióját emeli ki a mű elején, vagy a feszültség fokozására alkalmas nyelvi eszközökkel hatványozottan felcsigázza kedélyeink. Vagy csak az egész dalt oda kívánja.

Ezek után Alex válaszol jambikus lüktetésekkel, különös kicsinyítőképzőkkel, és az első indoklása is megvan a cselekvésre való felszólításra. 

Szoros a nadrág, mert már ingerled régen,

Letolom flegmán, térdig, ülj bele szépen!

Mindenki most megrökönyödve ül, mikor egy józan ember is tudja hogy Petőfi is írt ilyeneket, melyben akár a Hortobágy szárnyán a kocsmárosné puha keblére vágyakozik. Tök ugyanaz, nem? 

Jól van haver, most megjöttem, bocs!

A csajodat megböktem.

Tartottam magam, de megtörtem,

Mikor megláttam a fenekét, hogy meglöttyen. 

Majoros Péter idézettel zárom az idézetelést, nem kell asztrofizikusnak lenni, hogy kerek 4 percben a látottak hallottak nem fognak Monostori Imre "Válogatott tanulmányok Németh Lászlóról" könyve mellé kerülni, és nem, nem a terjedelem szabja a legnagyobb gátat.

Szóval, generációk ezrei nőttek fel embereken, akikre példaképként tekintettek, így az utánzás elvén mindig azokra néztek fel, akiket rengetegszer láttak, és nem általános rossz vélemény lengi körül, mint ahogy Alexet sem. Így joggal vethetjük fel, egy hétvége alatt az ország több mint egytizede, 1 186 405 ember tekintette az énekesek vesszőfutását, és ezalatt a méltányos zsűri, Byealex szerethető munkásságát. Semmi cinizmus, tényleg van érzéke hozzá, annak ellenére, hogy valószínűleg az olasz kislány (akinek nevének nemtudásáért nyilvános kövezést vállalok) bármely falunapi koncerten a porba döngölné hangi terjedelmével. 

Szóval mondjuk ki, Alex kedvtelése közepette írt egy dalt a b@sz#sról. Egy életút elején (Lásd még: Fluor Filigran) ez egy ha nem is teljesen, de viszonylag elfogadható tevékenység, éretlenség, túltengő hormonok. 

Csakhogy Alexnek barátnője van, ami már itt megkérdőjelezhető, hogy miért nem kapott visszakézből kettőt, mielőtt kiadta volna ezt a dalt, mellesleg még mindig hétvégente több mint egymillió ember rohad a képernyők előtt, ami ismételten egy érv, hogy nem egy ágyékhajlati húzódás megkockáztatásáról kellene írni, főleg nem egy egyéjszakás utáni édes hármas rejtelmeiről. 

És ezúton a Nemzeti Kulturális Alap embereinél, bár nem tudom hogy megy a rendszer, de már csak a leírásukban is ami található: 

Célja a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása

Aki ebben megtalál bármely ilyent, hogy mit akarnak ebből megőrizni, szóljon bátran, és azonnal két sörre a vendégem, feltéve ha környékbeli és ő fizeti. 

Még egyszer megjegyezném: ez mind szubjektív, és nem emberek ellen irányul, de talán jobb egy olyan világban élni, ahol 14-15 évesen nem azt hallgatják lányok is, hogy a lényeg, hogy a segg fasza legyen, meg a legősibb szakma (ami nem a bérszámfejtő) összes báját tudja, a többi nem lényeg.